Csontritkulás (osteoporosis)
Az osteoporosis a csontrendszer progresszív betegsége, melyben az egész csonttömeg (a corticalis és trabecularis rész is)csökken. Az egész csontszerkezet károsodik, és ezáltal fokozottan törékennyé válnak a csontok. Néma járványként tartják számon, mert a mikroszkópikus vagy makroszkópikus törések már csak a betegség késői stádiumában jelentkeznek.
Magyarországon a lakosság 10%-át, az 50 év felettiek 30%-át érinti. A nemek arányát tekintve kétszer annyi csontritkulással élő nőt (600 000) tartanak számon, mint férfit (300 000).
A statisztikákból pedig megállapítható, hogy nagyságrendileg évi 15 000 combnyak- és 51 000 egyéb osteoporotikus eredetű törés van.
Miért olyan fontos odafigyelni az osteoporosisra?
Mivel egyre hosszabb a születéskor várható átlagos élettartam, a nők életüknek kb. 1/3-át a csontot védő hormonok ösztrogén) hiányában élik le.
A civilizációs ártalmak, mint pl. a mozgásszegény életmód és a szteroidok illetve egyéb, a csontrendszerre károsan ható gyógyszerek hozzájárulnak a csontritkulás kialakulásához.
Az orvostudomány és a diagnosztikai eszközök fejlődésével azonban a csontbetegségek felismerése és kezelési lehetőségei is nagymértékben javultak.
Oldal teteje
Mi történik a csontritkulás folyamatában?
A csonton belül zajló lebontó és felépítő folyamatok közötti egyensúly felbomlik, és a lebontás túlsúlyba kerül.
A csökkent csontállomány és a megváltozott szerkezet miatt a csigolyát érő terhelés eleve egy gyengébb struktúrát érint, ráadásul azt sem axialisan (tengelyirányban), hanem nyíróerőként hatva.
Az egyenetlen terhelés miatt a hátizmok próbálnak kompenzálni, és reflexes összehúzódásuk fájdalom kialakulásához vezet.
Ugyanez az biomechanikai változás a többi osteoporostikus csontra is érvényes, tehát a törés kockázatát fokozza egyrészt a csonttömeg vesztés, másrészt a nyíróerőként ható terhelés.
o női nem
o fehér vagy ázsiai származás
o idős életkor
o vékony testalkat, alacsony termet
o súlyvesztés (>10%)
o korai menopausa
o glucocorticoid kezelés
o mozgáshiány
o anyai csípőtáji törés
o korábbi törés
Oldal teteje
Jellegzetes testtartás
Nagyfokú osteoporosisnál a jellegzetes testtartás alakul ki, ahol a medence hátrabillen (magunk alá húzott fenék), a háti szakasz domborulat és nyaki gerinc homorulata nő, az ágyéki/lumbális gerinc homorulata pedig elsimul. A fiziológiás görbületek hiányában az axiális/tengely irányú terhelhetőség a felére csökken, és már kis teher emelésére is kompressziós törés alakulhat ki. A testtartás megváltozásával együtt persze az izomegyensúly is felbomlik.
I. típus: primer, prae- és postmenopausás osteoporosis
o oestrogen szint csökken
o csont lebontó egységeinek aktivitása fokozódik
o primer oka lehet genetikai, öregedés, életmódbeli tényezők
II. típus: secunder, praesenilis, senilis, osteoporosis
o corticalis csontvesztés
o secundernél az ásványi anyag tartalom csökken a csontban, valamilyen alapbetegség, vagy gyógyszer terápia következménye (pl. hyperthyreodizmus, hyperparathyreoidizmus, malabsorptios sy, corticosteroid kezelés)
Vizsgálati módszerek
A csontok vizsgálata vonatkozik egyrészt az ásványi anyag tartalmukra, másrészt a csontanyagcserére, vagyis a lebontó és felépítő folyamatok egyensúlyára.
1. Radiológiai módszerek: az ásványianyag tartalom mérésre szolgálnak,és a fotonabszorpciót nézik (SPA, SXA, DPA, DEXA)
2. ODM (osteodenzitás mérés): csontsűrűséget/ BMD-t méri
o Az alacsony BMD előre jelzi a törések kockázatát.
o Az idős kor a BMD-től függetlenül jobban növeli a törések kockázatát, valószínűleg a csontok öregedése miatt.
o Sok postmenopausás nőnek van csigolyatörése annak ellenére, hogy nincs csontritkulásuk. Tehát a BMD nem jelzi biztosan előre a töréseket.
o Osteoporosisnál a femurnyakon végzett mérések megbízhatóbban jelezték előre a csigolyatöréseket, mint a gerincen végzett ugyanilyen vizsgálatok.
o A csigolyatörések 40%-a olyan betegeknél történt, akiknél a gerinc BMD csak osteopeniát mutatott.
o A BMD megmutatja, hogy van-e csontsűrűség vesztés vagy osteoporosis, de hogy ennek mi az oka, azt a laborvizsgálatokból lehet megtudni. (Vér- és vizeletvizsgálat, Ca- és P-anyagcsere, szekunder osteoporosis.)
3. DXA: dual energy X-ray absortiometry; egyszerre vizsgálja a csontsűrűséget (BMD) és a csigolya töréseket
Oldal teteje
S-score: mért csonttömeg és az átlag magyar normális fiatalkori csúcs-csonttömeg viszonya
Z-score: mért csonttömeg és a korban hozzáillő normális magyar csontérték viszonya; érzékenyebben mutatja az alacsony csonttömeget, mint a T-score
T-score: az optimális csonttömeg eltérése az átlagértéktől; ez az érték arányos a csonttörés kockázatával, a femurnyak T-score-ja jobban mutatja a törések kockázatát
|
T-score> -1,0 , akkor normális a csonttömeg |
|
-2,5 < T-score < -1,0, akkor osteopenia (csökkent csontállomány) |
|
T-score <= -2,5, akkor osteoporosis |
Gerincnél a Z-score, combnyaknál a T-score eredmény mutatja jobban a csontritkulás mértéként.
Mivel a csontbontás és csontépítés lassú folyamatok, ezért a vizsgálatok megismétlésének nincs értelme 1 évnél hamarabb.
A fájdalom, mozgáskorlátozottság és az esetleges törések miatt a csontritkulás nagymértékben tudja rontani az életminőséget, kezelése pedig igen költséges. Megelőzésének, terápiájának 3 fázisát különböztetjük meg.
Primer prevenció: 0-25 éves korig: csúcs csonttömeg kialakítása
Fontos a megfelelő fizikai terhelés. Mivel a csont növekedési ingere a gravitációval szemben történő terhelés, ezért az olyan fizikai aktivitások, mint például futás hatékonyan képes növelni a csonttömeget ebben a korban. Ezzel szemben az úszás a már kialakult csontritkulásnál ajánlott, mert az izmokat úgy erősíti, hogy közben nem jelent az amúgy is törékeny csontokra veszélyt.
Secunder prevenció: 25-55 éves korig: a már meglévő (és tovább nem növelhető) csonttömeg védelme, valamint a csontvesztés megakadályozása
Tercier prevenció: akut szakban és krónikus szakban is más- más kezelést igényel
o rizikótényezők kiiktatása
o gyógyszeres kezelés: kb. 5 éves gyógyszeres kezeléssel már hatékonyan meg lehet állítani a csontállomány vesztést, és így csökkenthető a törések kockázata is (hormonok, receptor gátlók, kalcium, D- vitamin)
o gyógytorna
Gyógytorna szerepe csontritkulásnál:
A prevenció mindhárom fázisában fontos, de eltérő szerepe van a fizioterápiának/ gyógytornának.
1. a maximalis csúcs- csonttömeg kialakítása (a primer prevenció időszakában)
2. megfelelő izomtömeg kialakítása és az életkorral járó izomtömeg csökkenés lassítása
3. elesések megelőzése
4. „izom- fűző” kialakítása: a gerinc körüli izomzat megerősítése a tiltott mozgásirányok kiiktatásával
Érdekességek a csontritkulásról
o Fiatal korban a corticalis porositás 3-5%-os és homogén/egyenletes eloszlást mutat. 40 éves kortól kezdődően a corticalis porozitás elkezd nőni és 80 éves korra akár a 20%-ot is elérheti a combcsontban és a felkarcsontban. De ezek az adatok a valódi csontritkulás mértékétől elmaradnak a következők miatt:
Corticalis vesztés után trabekuláris szerkezet építi be a szabad helyet, és később ezt tévesen trabekuláris állomány vesztésnek írják le. Így a BMD törési kockázat mutatója nem lesz pontos.
o A csontritkulás és a csont ereje közötti kapcsolat függ a csontritkulás eloszlásától, ugyanis a csontvelőhöz közeli csontritkulás mechanikai sérüléseket (töréseket) tekintve kevésbé veszélyes, mint a periostealis felszínhez (külső csontfelszínhez) közeli.
o 20µg D3-vitamin + 1000 mg kalcium csökkenti a csípőtörések és egyéb (de nem csigolya) törések kockázatát
| 
